Hetven évvel ezelőtt, 1943 április 19-én robbant ki a varsói gettó zsidó lakóinak felkelése.

A hitleri birodalom egyik fő célja a zsidó nép kiirtása volt. E cél érdekében a náci csapatok már 1939 őszén gettókba gyűjtötték a lengyelországi zsidó lakosságot, Varsóban félmillió embert zsúfoltak össze egy kisebb városrészben. Az éhezés és a járványok miatt 1942-ig mintegy százezren vesztették életüket, ezután a nácik háromszázezer embert deportáltak a gettóból, nagy részüket meggyilkolták a haláltáborokban. A deportálást nem kísérte komoly ellenállás: a zsidó lakosság többsége törvénytisztelő volt, és ép ésszel azt is nehéz volt feltételezni, hogy valaki egy egész nép kiirtására törjön. A gettóban maradt hatvanezer ember, akik elhatározták, hogy nem hagyják magukat a vágóhídra hajtani: megszervezték az ellenállást. Az első harc 1943 januárjában zajlott, majd amikor április 19-én SS-csapatok hatoltak be a gettóba, kitört a felkelés. A rosszul felfegyverzett, mintegy hatszáz fős felkelősereg a kiépített alagútrendszer segítségével hetekig védekezett, megölve ezer náci katonát. A náci csapatok május 16-án felrobbantották a zsinagógát, és bejelentették a felkelés leverését. Ennek ellenére a romok között még hónapok múlva is voltak fegyveres összecsapások.

Tragikus, és mégis felemelő történet. Az ellenállásnak minden körülmények között van értelme!

A zsidóüldözés korszaka más tanulságokkal is szolgál. A korabeli munkásmozgalomhoz tartozó zsidók jóval nagyobb arányban élték túl a nácik uralmát, mint apolitikus társaik. Aki szemben áll a rendszerrel, az nem bízik az államban, és lehetőség szerint nem hajtja végre az állami utasításokat. Aki nem varrta fel a sárga csillagot, az sok esetben ennek köszönhetően maradt életben.

Magyarországon a Horthy-rendszer félfasiszta körülményei között megedződött  baloldali aktivisták nagy számban vettek részt üldözött zsidók mentésében. A Demény Pál vezette autonóm, Szovjetunió-párti, de Moszkvától teljesen függetlenül működő, egyébként sokszáz fős kommunista szervezet –vegyi üzemnek álcázva- valóságos igazolványgyárat működtetett, több ezer embert láttak el hamis papírokkal.

Aki nem bízik a hatalomban, és minden rosszat feltételez a hatalom birtokosairól –márpedig tőlük, az elnyomóktól valóban minden rossz kitelik-, azt nem éri csalódás. És nem fog önként a vágóhídra vonulni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.