Észak-Afrika

Az Észak-Afrikán végigsöprő lázadáshullám egy banális, a kapitalizmusban megszokott eseménnyel kezdődött: meghalt egy proletár Tunéziában. Mohamed Bouazizi egy zöldség-gyümölcs árus volt Szidi Buzid városában. Mivel engedély nélkül árult, elkobozták az autóját, ezért 2010 december 18-án tiltakozásul felgyújtotta magát (január 4-én halt bele sérüléseibe.)

Tüntetések kezdődtek, melyeket a rendőrség nem tudott feloszlatni. Összecsapások, utcai harcok zajlottak, halottakkal.

2010 december végére már Tuniszban is tüntetések zajlanak, fokozódik az erőszak. Fosztogatások, gyújtogatások történnek, 201 január 12-én kijárási tilalmat vezetnek be, melyet nem tudnak betartatni. Január 14-én Ben Ali elnök feloszlatja a kormányt, vészhelyzetet hirdet ki, majd elrepül az országból. Erősödnek a zavargások, több börtönben is sikeres kitörést szerveznek a rabok. Az internethasználat szabaddá válik, miközben a rendőrség és a hadsereg sok helyen éleslőszert használ a tüntetők ellen. Egységkormány alakul, ellenzéki részvétellel, megígérik a többpárti választásokat, a politikai foglyok szabadon engedését -miközben már tömegessé vált a rabok kiszabadulása.

A tüntetések folytatódnak, már a volt kormánypárt hatalomból való kiűzéséért.

2011 januárjában tüntetéshullám, és az azt követő összecsapások zajlottak Algériában.

Jordániában a tüntetések hatására a király február 1-jén meneszti a kormányt, február 18-án pedig kormánypárti és ellenzéki tüntetők csaptak össze.

A tüntetések minden országban a diktatórikus kormányzat és az elviselhetetlen szegénység elleni jelszavakkal zajlanak.

Egyiptomban 2011 január 25-én jól szervezett tüntetéssorozat kezdődik. Már első nap sok tízezren vonulnak utcára a nagyvárosokban. A legkomolyabb összecsapások Szuezben zajlanak, itt a tüntetések nyomán január 26-án a rendőrség kivonul a városból, a helyüket katonai egységek veszik át. Január 28-án már százezres tüntetések zajlanak, Szuezben kormányépületeket, rendőrőrsöket gyújtanak fel, foglyokat szabadítanak ki. Január 29-ig a rendőrök 105 embert gyilkolnak meg, ezalatt megsebesül 1500 tüntető és 750 rendőr. A kormányzat felfüggeszti az internet-szolgáltatást. Felfegyverzett lakossági csoportok és katonák jelennek meg üzletek, bankok előtt, hogy azokat védjék a fosztogatóktól. Ezzel együtt február elejére forradalmi hangulat alakul ki, az utcákat a tüntetők vették birtokukba, Kairóban a Tahrír-tér a tüntetések központja. A hatalom pánikkeltéssel próbálkozik, a burzsoá politikusok, újságírók polgárháborúval ijesztgetnek. A hadsereg arra kéri az embereket, hogy hagyják el az utcákat. Február 11-én lemond Mubarak elnök, a hírre újra nyit a tőzsde, emelkednek az árfolyamok. A burzsoázia bízik benne, hogy ilyen egyszerűen sikerült megállítani a forradalmi folyamatot.

Az országban demokratikus átalakulás kezdődik, de ez természetesen nem elégíti ki a proletariátust, 2011 őszén erősödik a nyugtalanság.

Jemenben januárban kezdődnek a tüntetések, február-március során összecsapások zajlanak, fokozódik a rendőri erőszak. Májusban ötnapos harcot vív a hadsereg egy fegyveres törzsi csoport ellen. 2011 őszére -úgy tűnik- megbukik a diktatúra.

Líbiában februárban a tüntetések hamar fegyveres lázadássá változnak. A NATO légiereje a lázadók oldalán avatkozik be, újabb háborút indítva az olajért. Nyár során tart a polgárháború, változó sikerekkel. Júliusban már a Kadhafi uralta területeken is tüntetések zajlanak. Szeptemberben egy lázadó offenzíva népfelkeléssel megtámogatva elsöpri Kadhafi uralmát.

Szíriában márciustól erősödnek fel a tüntetések. A kormányzat éles lőszert használ ellenük, szeptember 15-ig megölnek 3000 tüntetőt. A harcokban meghal 500 rendőr is. 2011 őszén még tartja magát Asszad elnök diktatúrája.

Bahreinban a februári tüntetéseket rendőrsortüzekkel igyekszenek feloszlatni. A kormány támogatására külföldi csapatok érkeznek az országba, ezután feloszlatják a tüntetéseket.

Ománban a tüntetések leszerelésére márciusban átalakítják a kormányt.

Iránban február-március során zajlanak tüntetések.

A lázadás-hullám a fentieken kívül az alábbi országokon söpört végig: Mauritánia, Marokkó, Szudán, Libanon,Irak, Kuvait. 

Ilyen volt Észak-Afrika 2011-ben.