Miközben a jelenkori kapitalizmus egyre inkább teljes nyomorra és éhhalálra ítéli a fölösleges munkaerőt, terjed a mindenkinek alanyi jogon járó, biztos megélhetést nyújtó alapjövedelem bevezetésének gondolata.

Vajon jó lenne egy ilyen, jelen viszonyok közt legalább havi nettó százhúszezer forintos alapjövedelem? Természetesen igen. Megszűnne a mély nyomor, az éhezés, a kilakoltatások. Tömeges méretekben nőne az életszínvonal. Kormányzati szinten egyelőre semelyik országban sem mérlegelik a javaslatot, pedig az alapjövedelem bevezetése gazdaságilag nem lehetetlen.

Többféle érvet szoktak felhozni ellene. Az egyik érv, hogy alapjövedelemmel rendelkezve senki sem akarna dolgozni. Nos, ez a tipikus burzsoá megközelítés, hiszen a kizsákmányolók alap-problémája mindig is az volt, hogyan tudják munkára kényszeríteni az embereket. Az alapjövedelem bevezetése természetszerűleg a munkajövedelmek emelkedésével járna, a mi esetünkben akkor működne a dolog, ha a nettó minimálbér elérné az alapjövedelem dupláját. Tehát aki nem elégszik meg egy alacsony szintű megélhetéssel, az megpróbálna munkába állni. Vagyis a legtöbb ember akarna dolgozni.

(Egyébként iszonyúan alacsonyak manapság a bérek, ezt mindenki tudja, valahogy mégsem népszerű a téma a sajtóban. Pedig egyértelmű, hogy havi nettó két-háromszázezer forintos kereset alatt csak súlyos nélkülözésekkel tud talpon maradni bárki is, márpedig az emberek túlnyomó többsége, legalább 80-90 százaléka ennél kevesebbet tud összehozni havonta.) 

Az alapjövedelemre való pénzt ki tudná gazdálkodni az állam –vannak okos szakértők, hiszen a profitnövekedést is mindig meg tudják szervezni, ez sem lenne megoldhatatlan feladat a számukra-, bár valószínűleg komoly vitát kéne lefolytatni a burzsoá osztály sok képviselőjével. Pedig az alapjövedelem bevezetése egyáltalán nem lenne ellentétes a kapitalizmus érdekeivel, sőt! Az a vicc az egészben, hogy ez a módszer nagy valószínűséggel a kapitalista rendszer megmentésének az egyik lehetséges eszköze. A tőke folyamatosan bővülő újratermelése, ami a rendszer alapja, egyre nagyobb akadályokba ütközik. A technika fejlődése egyre csökkenti az élőmunka iránti igényt, csakhogy profitot kizárólag az emberi munkaerő képes előállítani. Ezen kívül szükség van a bérmunkások vásárlóerejére is, hiszen fogyasztók nélkül a tömegtermelés értelmetlen lenne. Korunkban csökken az élőmunka iránti igény, vagyis csökken a munkabért kapó emberek száma. Eközben a virtuális tőke egyre nő. Ebben a helyzetben, a társadalmi béke megőrzése érdekében –a társadalmi béke a kapitalizmus egyik legfontosabb terméke!- kézenfekvő megoldásnak tűnik a mindenki számára elérhető alapjövedelem bevezetése. Nő a vásárlóerő, fellendül a gazdaság, csökken a társadalmi feszültség.

Ha van egy kis esze a burzsoáziának, akkor ilyesmi megoldások felé kezd el tájékozódni. A feltétel nélküli alapjövedelem a kapitalizmus túlélésének lehet az eszköze.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.