Amszterdam régi, patinás kiállítóhelye egy hatalmas, szép épületben található ami százharminc éve épült, de régebbinek látszik. A kiállított művészeti tárgyak az elmúlt évezredet fogják át, természetesen kiemelt helyet foglal el a 17. század. Mivel a kiállított anyag rendkívül sokszínű és nagyon értékes, ezért különösen érdekes, hogy jóformán helytörténeti kiállítást látunk, hiszen Hollandia és Amszterdam hosszú ideje a művészet egyik fellegvára. A művészet világtörténetében különösen a már említett 17. századi korszakot jegyzik, abban az időben kétségtelenül Amszterdam volt a művészeti világ fővárosa. Na, ennyit a közhelyekből, a kiállítás átfogó bemutatása helyett következzen egy szubjektív útikalauz.
Elbájoltak J.H.Steen (1625-1679) képei, a „Részeg pár” és a „Boldog család”. Mindkét képen a gátlástalan életöröm (bár az előbbin inkább a túlzásba vitt életöröm), a vidámság uralkodik, a család egy jókedvű, muzsikáló, lazán bulizó társaság. Kicsit zavaros a felnőttek tekintete, de látszik hogy jól érzik magukat.
A legnagyobb terem központi helyén Rembrandt (16006-1669) „Éjjeli őrjárat” néven ismert képe függ. A kép sok szempontból mérföldkő a művészet történetében, hogy csak egy példát említsek, itt a gárdisták –ellentétben a korszakban divatos ábrázolásokkal- nem egy beállított képen feszítenek, hanem mozgásban vannak, akció közben.
Érdekesek Pieter Claesz és Willem Claesz Heda csendéletei, melyek étkezés utáni asztalt ábrázolnak. Üres kagylóhéjak, citrom, serlegek, szőlő. Azt kell mondanom, nem éltek rosszul.
Johannes Vermeer (1632-1675) itt kiállított képei a házak, lakásbelsők, emberek, hétköznapi jelenetek nagyon szemléletes ábrázolásával tűnnek ki, olyan érzés a képeket nézve mintha mi magunk is állnánk a ház küszöbén, és élőben figyelnénk az ott tevékenykedőket.
Hasonlóan emlékezetesek Pieter de Hooch (1629-1683) lakásjelenetei.
Feltűnő kép Jan Asselijn (1610-1652) „Fenyegetett hattyú” című festménye. Plasztikusan, nagyon élethűen ábrázolja a szárnyait széttáró, tojásait óvó madarat, melynek feje szinte háromdimenziós ábrázolásnak tűnik.
Szép kép Nicolas Maes (1634-1693) „Végtelen imádság” képe, mely egy étkezés előtt imádkozó idős hölgyet ábrázol. A macska már unja a dolgot, karmaival belekapaszkodva már nekilátott lerántani a terítőt. A kép sok részlete elmosódott fotóra emlékeztetően pontos.
Aert van der Neer (1603-1677) „Folyó holdfényben” című alkotása kevés színnel, mégis tökéletes illúziót keltve adja vissza a telihold fényében fürdőző folyópartot, házakat, embereket.
Az egész korszak festőire jellemző, hogy nagyon élő arcokat sikerült vászonra vinniük. A képeiken szereplő emberek többnyire olyannak tűnnek, mintha a valóságban látnánk őket.
A múzeum külön részlege a modern művészet, itt elsősorban a COBRA-csoport –mely szervezetten mindössze 1948-1951 között működött- szellemiségébe nyerünk bepillantást. A csoporthoz kötődő művészek a háború utáni felszabadulás érzését közvetítették, ötvözve a társadalom megváltoztatásának igényével. Miközben a szabad szellemüknek megfelelően előnyben részesítették a spontaneitást, hajlottak társadalmi utópiák kidolgozására.
A csoport jóval több alkotása látható a Rijks múzeumtól kőhajításnyira lévő Stedelijk termeiben, mely a város legnagyobb modern és kortárs művészeti kiállítóhelye. Ott aztán minden látható, amit modern festészet címen ismerünk, itt most nem kezdünk bele a felsorolásba.
Amit feltétlenül fontos megemlíteni, az a Rijks museum egy félreeső sarkában álldogáló, ember magasságú doboz, ami Maarten Baas fiatal művész alkotása, a „Nagyapa órája”. A dobozon fejmagasságban egy köralakú tejüveg van, ami valójában egy óra, és az aktuális időt mutatja, de oly módon, hogy belülről filctollal vannak felrajzolva a számok és a mutatók. Mi azt látjuk, hogy áll bent valaki aki folyamatosan letörli a mutatót, és egy perccel odébb újrarajzolja. Az illúzió tökéletes, én is lehajoltam megnézni, hogy valóban van-e valaki a dobozban, főleg mivel –mint írtam- az óra pontosan járt.
Hát igen. A művészet órája sohasem áll meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.