Furcsa, szokatlan, rossz év volt 2020. Ízelítőt kaptunk abból, hogy bármennyire rossz a helyzetünk, mindig lehet annál is rosszabb.

Az évet a covid-vírus uralta. A természeti környezet pusztításának egyik következménye az új vírusok és járványok terjedése. Az ember megsemmisíti a természetes élőhelyeket, így elkerülhetetlen, hogy az eddig minket elkerülő organizmusok, vírusok, baktériumok bekerüljenek az emberi szervezetbe, és pusztító járványokat okozzanak. A koronavírus nem előzmények nélküli, és abban is biztosak lehetünk, hogy lesz még hasonló, sőt rosszabb is.

A koronavírus könnyen terjed, viszonylag nagy arányban okoz súlyos, sok esetben maradandó károsodást. A halálozási ráta sem alacsony, de az az egészben a legrémisztőbb, hogy ez a vírus talán az első, ami ilyen gyorsan, ilyen sok embert képes volt megfertőzni. Hetek alatt eljutott a bolygó minden országába.

A járvány társadalmi hatásai még ennél is súlyosabbak, bár arról már nem közvetlenül a vírus tehet, hanem a kapitalista világrendszer. A rendszer úgy működik, hogy folyamatosan válságokat termel. Csökken a profitráta, emiatt egyes ágazatok eltűnnek, és az ágazatban dolgozó milliókat rántanak magukkal a pusztulásba. Átrendeződik a világgazdaság, emiatt egész régiók, és az ott élő tízmilliók süllyednek nyomorba. A rendszeres túltermelés miatt folyamatosan vannak iparágak, melyek megszorításokra kényszerülnek, elbocsátásokra, bércsökkentésre. Ez a normális üzletmenet. Ezzel szemben például a háború minden időben nagy hasznot hajtó tevékenység, a hadiipar a kapitalizmus húzóágazata.

A gazdasági válságokkal összefüggésben folyamatosak a társadalmi problémák is. A centrum-országokat leszámítva a világ nagy részén autoriter, diktatórikus a politikai rendszer, elnyomással, tömeges bebörtönzésekkel, kínzásokkal, tömeggyilkosságokkal – de ezek a jelenségek a legdemokratikusabb országokban sem ritkák.

A covid-elleni védekezés mindenfajta kapitalista válságot előhozott, sőt, újakat is kreált. Tömegek megélhetése került veszélybe, de a megmaradó állásoknál is romlottak a körülmények, ráadásul ilyen gazdasági környezetben hosszú időre elfelejthetjük a béremelést. Az árak viszont szépen mennek felfelé. Mindezért pedig látszólag nem okolhatjuk a rendszert, hiszen nyilvánvaló, hogy ha nem védekeznénk a vírus ellen, akkor teljesen összeomlana az egészségügyi ellátórendszer, és nem tízezren, hanem sokszor ennyien halnának meg vagy a vírus miatt, vagy mert a covidos betegek miatt nem jutnának ellátáshoz.

A vírus bizonyította, hogy hirtelen, tömeges megbetegedés esetén sehol sem tudják a teljeskörű ellátást biztosítani. Magyarországon 2020 végén hetekig 8-10000 covidos beteg volt kórházban. Hivatalosan nem ment 8000 fölé ez a szám, de tudjuk, hogy mindig volt 1500-2000 besorolás nélküli ápolt. Azért nem volt több, mert a rendszer ennyit volt képes felvenni. Ki tudja, még hányan jutottak volna covid miatt kórházba, ha a kórházak bírták volna. Az biztos, hogy ha nincs széleskörű megelőző védekezés, akkor ezrével, tízezrével nem jutottak volna ellátáshoz a rászorulók. Az egészségügyi rendszer gyengesége így is nyilvánvalóvá vált. Lehetetlen kiszámolni, hány ember halálát, betegségének súlyosbodását eredményezte, hogy a covidos leterheltség miatt nem jutott a szükséges orvosi ellátáshoz.

Az is világossá vált, hogy a magyar kormánynak esze ágában sincs a rászoruló százezreken segíteni. Munkanélküli segély gyakorlatilag nincs – a három hónapos könyöradomány nem fér bele ebben a kategóriába. A munkahelyvédelem leginkább a nemzeti oligarchák cégeinek jutott. A kijárási tilalom, a rendkívüli jogkör fenyegetése pedig gondoskodik róla, hogy ne is gondoljon senki komolyabb tiltakozásra. A vírus még az elfoglalt színiegyetemet is megtisztította a kormány számára.

Vírussal vagy anélkül, a velünk megfizettetett válság az egyetlen fix pont a kapitalizmus történetében.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.