Hatalom és pénz – átváltható dolgok. Minél több pénzed van, annál több hatalmat tudsz vásárolni, és minél nagyobb a hatalmad, annál több a pénzed.

Orbánék számára a pénz az elsődleges: azért kell nekik minél több hatalom, mert egyre több pénzre vágynak. Az ideológia is másodlagos, a fasizmus csak eszköz a vagyon további gyarapításához.

Orbán saját bevallása szerint sose volt vagyonos, és sose hazudott. Fizetése havi bruttó 5,7 millió, és nem gyarapszik a vagyona. Minek is, hiszen már multimilliárdos a veje, a lánya, az apja, a felesége, meg a szomszédja. Ez annak köszönhető, hogy az állami bevételekkel szinte korlátlanul Orbán és a kormány vezérkara rendelkezik.

A NER többféle modellt használ. Az egyik bevált módszer, amikor állami pénzen, jó drágán vesznek valamit, amit ráfizetéssel, jóval olcsóbban odaadnak egy NER-cégnek. 2023 tavaszán az állam megvette a posta biztosítócégeinek 70 %-át a német tulajdonostól, emelt áron. 2023 végéig eladják a tulajdonrészt, sokkal olcsóbban. Egészen biztos, hogy Mészáros vagy Tiborcz lesz a vásárló. Hasonló remek üzlet volt a Vodafone megvásárlása is. A 4iG – Jászai Gellért „cége” – állami pénzből jutott 51 % tulajdonhoz. Egy másik pénzszerző modell: állami megrendelések elnyerése. A B+N Referencia Zrt NER-cég, még Simicska idején futott fel az üzlet, jelenleg valószínűleg Rogánhoz és Habonyhoz tartozik. Évek óta takarító a MÁV-nál, az OTP-nél, a BKV-nál, 2020-ban közel 500 milliárdos állami megrendelést kapott. Most 3 évre elnyerte az összes kórház üzemeltetését 400 milliárdért. A cég az utóbbi öt évben megtízszerezte éves árbevételét, 2022-ben 10 milliárd volt a nyereség.

Orbán közvetlen családja növeli óriási vagyonát. Tiborcz 36 ingatlanprojektje – ebből 14 luxushotel – eddig összesen 340 milliárd állami eredetű pénzhez jutott. És ez csak az ingatlan, emellett van számtalan más üzletág is, amiben érdekelt. Tiborcz-specialitás a kastélyok állami felújítása, amit aztán állami banki hitelből vesz meg. Andrássy kúria Tarcal, Gellért szálló Budapest…

A kormány régóta használ maffia-módszereket. Waberer felépítette a legnagyobb fuvarozó céget, amit aztán zokszó nélkül átpasszolt Tiborcznak és Jelineknek. Ki tudja, mivel vették rá.

Tiborcz halad a korral. Mivel EU-s pénzből 1000 milliárd várható megújuló energiaforrásokra, Tiborcz Jelinekkel és a MOL-lal együtt felvásárolta a szélerőműveket üzemeltető Alteo céget.

Mészárosnak is jól megy. Új, 62 méteres jachtja 27 milliárdba került. A sokszínű Opus Global Nyrt, aminek többségi tulajdonosa papíron Mészáros, 2022-ben 535 milliárd árbevételt mutatott fel. Az állam 2020-ban négy „krízisalapot” hozott létre a gazdaság élénkítésére, összesen 200 milliárd forintból. Ezek az alapok NER-cégeknek adnak pénzt. Az MKB Bank krízisalapja, ami 50 milliárddal gazdálkodik, kizárólag Mészáros cégeknek ad pénzt. 2023-ban például a régió legnagyobb, horvátországi gyümölcs és gyümölcsfatermesztő cégét vették meg ebből a pénzből. Mészáros 40 milliárd forintos isztriai szállodaprojektje szintén állami pénzből megy. Az új atlétikai stadion, ami egyszer használatos létesítmény, 250 milliárdból épült, és a kivitelező cégek Mészároshoz és Tiborcz embereihez köthetők. Ezeknél a cégeknél az építőipari átlagnál (5-10 %) magasabb, 15 %-os a profit az árbevételből. Plusz 15 milliárd jutott a stadion körüli edzőpályákra is.

Új fejlemény, hogy már a stróman-státusz is öröklődik. Az autópályahálózat üzemeltetését 35 évre elnyerő cég felügyelőbizottságában ott ül Mészáros Lőrinc fia és Szíjj László lánya is. A NER-vezérkar ugyanakkor magántőkealapokban igyekszik elrejteni vagyonát. Egyre több gazdasági ágazatban ezek a magántőkealapok a meghatározóak, és ezeknél titok, hogy név szerint ki a tulajdonos. Persze átlátszó a dolog: természetesen a kormány vezetői a tényleges tulajdonosok. A névleges „nagytőkések” lecserélhetőek, a karikatúra-strómanhoz, Mészároshoz hasonlóan bábfigurák csupán.

Említettük Habonyt. Most már nyíltan vállalja, hogy 30 %-os tulajdonos a budapesti kaszinókban. 2056-ig övé a kaszinó koncesszió, ami évente mintegy 10 milliárdos profitot jelent számára. Habony Garancsival együtt átvette Szalay-Bobroviczkytől annak katonai repülőgépgyárát is. A kaszinó-biznisz 2022-ben összesen 25 milliárdot fialt. Összehasonlításképpen: a Szerencsejáték Zrt. 30 milliárdos hasznot hozott. Igaz, azzal is a rezsim emberei rendelkeznek.

A NER-nek, vagyis az egyeduralmat kiépítő reszimnek fontos része a propaganda. A NER-propaganda ismeretlen forrásokból – vagyis nyilvánvalóan állami pénzből – szerez milliárdokat. A CÖF 2010 óta 2 milliárdot kapott, de a Megafon-csoport 2020 óta 5,5 milliárdot költhetett el. És ott van a több száz fideszes közösségi-média oldal, melyek szintén milliárdokat költenek hirdetésekre. A 2022-es választási hirdetések 86 %-a volt a Fideszé, mintegy 21 milliárd forintért. Ehhez jön a „közmédia” évi 100 milliárdos költségvetése, és a Mediaworks több száz médiuma. A 2022-es ellenzéki kampány tizedennyibe került, mintegy kétmilliárdba.

A NER-reklámcégek bevétele folyamatos, Balásy Gyula csak az atlétikai VB reklámozására 40 milliárdot kapott. Az augusztus 20-i ünnepségek kijöttek 12 milliárdból – ebből a tűzijáték 1,4 milliárd volt.

Az orbáni iparfejlesztés is jó üzlet. Az iváncsai épülő akkugyár 78 milliárdos állami támogatást kap, ehhez jön a 100 milliárdos infrastruktúra-fejlesztés (út, vasút, víz). Mondani sem kell, hogy Mészáros építi a vízvezetéket, Garancsi (Market Zrt.) pedig a 160 milliárdos gyárépületet. A gödi akkugyár 2022 decemberében kapott újabb 22 milliárdot, így összesen már 92 milliárddal támogatja a magyar állam a dél-koreai céget.

A koronavírus is jól jövedelmezett Orbánéknak. 2020-ban 16 ezer lélegeztetőgépet vettek 300 milliárd forintért. A gépeket olyan cégek vették a magyar állam nevében, természetesen a piaci árnál jóval drágábban, melyeket közvetlenül az akció előtt alapítottak, és a bevásárlás után fel is számoltak. A gépek közül 13 ezret be sem üzemeltek, hiszen ezeket a kínai gépeket a magyar kórházakban nem is lehet használni – nincs alkatrész, szoftver, a csatlakozók nem kompatibilisek, stb. A gépeket raktárakban tárolják a megvásárlásuk óta. Három év alatt mintegy 500 milliót költöttünk a raktározásra.

Hasonló pénzszórás a Fudan egyetem ügye. Habár jelen állás szerint nem lesz belőle semmi, a Fudan alapítvány mégis kapott 6 milliárdot.

A nemzetközi kapcsolatok bizonytalanok. Nem csoda, hiszen pl. 2021-ben az EU felzárkóztatási alapból kapott 1200 milliárd forintnak legalább a fele NER-cégekhez jutott. Az állami korrupció miatti eu-s ellenállás miatt 15 ezer milliárd forintnyi EU-s pénz nem érkezett meg 2023 őszéig. A felsőoktatás fideszes ellenőrzése – „alapítványi egyetemek” – miatt diákok ezrei maradnak ki az Erasmus programból, és a magyar egyetemek gyorsuló mértékben maradnak ki a nemzetközi kutatási programokból.

Végül néhány érdekes adat. Az államadósság 2010-ben 20 ezer milliárd forint volt, 2023-ben már 48 ezer milliárd. Az átlagnyugdíj 2010-ben a nettó átlagkereset 75 %-a volt, 2023-ban már csak 55 %-a. Miközben 2023 őszén 769 háziorvosi hely betöltetlen, a hatezer háziorvos (felnőtt + gyerekorvos együtt) 40 %-a 60 év fölötti.

Így élünk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.